Ugye mindenki ismeri a szituációt, mikor valakinek melege van, ezért kitárja az ablakokat, míg másoknak ez huzatot eredményez, vagy túlhűtöttnek érzik a helyiséget. Ez sok konfliktushoz vezethet és komoly munkahelyi ellentéteket válthat ki, akár hosszútávra is. Nem egyforma hőigényünk, és a helyiségek szellőzése során a lebegő mozgása nem egyenletes a rendelkezésre álló térben, így fordulhat elő, hogy egyesek fáznak, másoknak melege van bizonyos helyzetben, míg néhányaknak ideálisak a körülmények. A munkahelyi hőmérsékletre vonatkozóan jogszabályok is léteznek, azonban szervezetünk is felállított a maga elvárásait.

munkahely_homerseklet

Mit mond a törvény?

A hőmérsékletről és szellőzésről, valamint egyéb hasonló körülmények minimális szintjéről a munkavédelmi törvény 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM rendelkezik. A rendelet értelmében a munkavégzés helyén a munkavégzés teljes ideje alatt az emberi szervezet számára megfelelő hőmérsékleti, levegőminőségi stb. szintet köteles tartani a munkavállaló. Ez a szint függ a munkavállaló fizikai megterhelésétől és a munka jellegétől is.

Az irodai hőmérséklet tehát nem csupán egyéni igényektől függ, hanem komoly szabályozás van érvényben, melynek be nem tartása akár kellemetlen jogi következményekkel is járhat. Ha irodádban beosztottaid szellemi munkát végeznek, akkor hideg évszakban biztosítanod kell számukra a 20-22 fokot. A könnyű fizikai munkánál, például webáruházak rendelésének csomagolás, egyéb kisebb csomagolási feladatok vagy címkézés stb, a 18-20 fok kötelező. A közepesen nehéz fizikai munka 14-18, míg a nehéz fizikai munka közben 12-14 fok az elvárt. Meleg évszakban a számok természetesen máshogy alakulnak és védőital biztosítási kötelezettség lép életbe. A rendszeresen 24 foknál magasabb hőmérsékletű munkahelyeknél pedig a dolgozóknak óránként minimum 5 perc szünetet kell biztosítani. Sajnos ezek a törvények nem mindenhol kerülnek betartásra, még a mai napig is sok a nem megfelelő munkakörülmények közé kényszerült dolgozó.

homerseklet_szabalyozas_iroda

Ideális irodai hőmérséklet és hatékonyság összefüggése

A munkahelyek hőmérsékletére vonatkozó törvény mellett az is a megfelelő körülmények kialakítása mellett szól, hogy a munkavégzés hatékonysága a szervezet számára ideális körülmények mellett a legnagyobb. 2003-ban a Massachusets Technology Collaborative érdekes felmérést végzett a témában. Kutatásuk kimutatta, hogy a megfelelő hőmérséklet, a szellőztetéssel elérhető megfelelő levegőminőség minimum 7%-os teljesítménynövekedést idézett elő a felmérésben szereplő munkavállalók körében.

Nem csak a hőmérséklet, de a levegő páratartalma is nagyban befolyásolja közérzetünket, ezáltal hatékonyságunkat is. A páratartalomtól nagymértékben függő belső, az anyagcserénkből származó hő leadásának mértéke. A 70 %-nál magasabb páratartalom a külső túl magas hőmérséklethez hasonlóan rontja szervezet működését, csökkenti hatékonyságot.

Az elégedett és magát kellemesen érző dolgozó hatékony és proaktív, szereti munkáját és nem utálattal ül az irodában munkaidejének leteltét várva. Alapvető emberi szükséglet a megfelelő hőmérséklet, páratartalom, zajszint és még sorolhatnánk, így ha csak nem vagyunk szélsőségesek ilyen tekintetben, elegendő ha elgondoljuk, milyen körülmények között érezzük komfortosan magunkat és ezeket a körülményeket nem csak saját magunknak teremtjük meg, hanem dolgozóinknak is.