Rendszeres irodatakarítással és kis odafigyeléssel könnyű elérni, hogy munkahelyünkön mindig kellemes legyen a levegő és se mi, se a vendégeink ne találkozzanak rossz szagokkal. A hétköznapi bűzforrásokkal, mint amilyen a csatornák, lefolyók, vagy a romlott ételek és ételmaradékok szaga jellemzően könnyű elbánni. Ezek könnyen felderíthetőek, általában könnyen elháríthatóak és a megelőzésük sem okoz nehézséget, függetlenül attól, hogy napi, heti, vagy ritkább irodatakarítást veszünk-e igénybe. Néhány szagtól azonban nehezebb megszabadulni.

Mi okozhatja az iroda levegőjének kellemetlen szagát?

A legtipikusabb ezek közül talán a cigarettafüst. Bár ma már a munkahelyek, így az irodák nagy többsége is dohányfüstmentes, akadnak megrögzött bagósok, akiknek íróasztalán éppolyan elmaradhatatlan kellék a hamutartó, mint másnak a tűzőgép vagy a tolltartó. A lassan mindent belepő dohányfüst ellen intenzív szellőztetéssel, a függönyök és egyéb textíliák gyakori mosásával, esetleg szagelszívóval lehet védekezni, de a cigarettafüst idővel mindenre rárakódik, mindenbe beivódik, a bútorokba éppúgy, mint a falakba. Ez ellen bizony már nem segít a napi rendszerességű irodatakarítás sem, bár több-kevesebb munkával szinte minden szagtalanítható.

A kellemetlen irodai szagok legzavaróbb fajtái azok, amelynek nem ismerjük az eredetét. Néha olyan dolgoktól fintorog az orrunk, amire nem is gondolnánk. Akár kézzel, akár mosogatógéppel mosogatunk, ha az elmosott edények, poharak, tányérok nem jól száradnak meg, bizony nagyon rossz szaguk maradhat. Ez a nehezen meghatározható, de mégis jellegzetes szag valahol a poshadt víz, a hideg zsír és a klór szaga között rejtőzik, és csak akkor fedi föl magát, ha megszagoljuk a gyanús edényt. Bár néhányan alig veszik észre, ilyen rosszul száradt pohárból vendéget megkínálni nem túl szerencsés ötlet. Ez az otthon is előforduló probléma elkerülhető, ha nem spórolunk sem a mosogatószerrel, sem az öblítővízzel és elrakás előtt hagyjuk megszáradni az elmosott edényeket.

 

A másik jellegzetes, rejtett bűzforrást a növények jelenthetik. Hogy a vágott virágok alatt álló víz idővel megbüdösödhet, azt mind tudjuk, de hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla és néha elképesztően orrfacsaró bűzzel szembesülhetünk, ha rászánjuk magunkat egy régóta hervadozó virágcsokor kidobására. Nem csak a vágott, de a cserepes növények esetében is előfordulhat, hogy a túllocsolás következtében a földjükben beindulnak a bomlás kellemetlen szagokkal járó folyamatai.

Nem csak az erjedésnek, bomlásnak és a baktériumok által termelt gázoknak lehet rossz szaga, néha bizonyos vegyszerek, kémiai anyagok gázaitól érezzük kellemetlenül magunkat, amik lehetnek rosszul megválasztott tisztító-, fertőtlenítő, vagy bútorápoló-szerek is. A rendszeres irodatakarítást végző szakembereknek azonban nagy tapasztalata van a leghatékonyabb, egyszersmind legkellemesebb vagy legalábbis leginkább tolerálható illatú tisztítószerek használatában.